Köszönjük azoknak a létezőknek a segítségét, akik energetikailag hozzájárulnak a művek létrehozásához.


Egyikünk rajzol, másikunk ír. Már kislány korunkban is szerettünk ezzel foglalkozni: rajzolgattunk és írogattunk, kedvvel és örömmel. Aztán mindketten olyan pályára mentünk, aminek nem sok köze volt az íráshoz vagy a rajzoláshoz. Tettük a dolgunkat, éltük a mindennapjainkat, de ekkor még nem ismertük egymást.

Egyszer csak elkezdtünk ébredezni. Mindketten rájöttünk, hogy amiről azt hittük, kitölti az életünket, mégsem tölti ki, és késztetés ébredt bennünk, hogy valami mással tegyük teljesebbé, olyasmivel, ami valami többletet ad a világunkhoz, mert belőlünk fakad, a belső valóságunkat tükrözi. A kezdeti próbálkozások, botladozások után megerősödve, még mindig külön-külön, úgy gondoltuk: megmutatjuk másoknak is, mit tudunk. Közben találkoztunk, majd egymást jobban megismerve barátság szövődött közöttünk, miközben belül növekedtünk, változtunk, alakultunk. Nemrég pedig az ösvények, amelyeken magunkban jártunk, összeértek, eggyé váltak: ráeszméltünk, hogy amit együtt hozunk létre, az valami más minőség, egy közös teremtés. Ám ez nem külön-külön mutat meg bennünket, hanem energiáinkat összehangolva, nekünk egy egységélményt adva.

Itt láthatod azokat az alkotásokat, amik kettőnk közös inspirációiból születtek.


Ha megérint – csak éld át.


KeDo /Csanytelek/ és Ara Rauch /Eger/



2010. január 19., kedd

KÖRHINTA


Körhinta

Drámák, színjátékok, harcok,
versengés, erőfeszítések,
berántanak, megpörgetnek,
féktelen körhinta az élet,

tervek, akarat és célok,
kudarcok, veszteségek, bukás,
fájdalom, harag és szégyen,
szenvedés, düh, hazug tagadás…

Van-e mód szabadon kiszállni,
míg vadul száguld a hinta,
vagy bárgyún várjuk a halált,
mely lecsap és megállítja?

Mindig kifelé próbáljuk,
s összezúznak az ütközések,
míg egyszer csak rádöbbenünk:
illúziók a sérülések.

Egyetlen út van csak, befelé:
középen egyensúly, béke,
szeretet, biztonság, nyugalom –
állj be hát középre végre…

4 megjegyzés:

Ágnes írta...

Csá Ara! Nagyon tetszik a versed!
Jó,hogy egymásra találtatok KEDÓval!

Ara írta...

Köszi, Ágnes :)))

- sydor - írta...

Sok küzdelem, könny és csalódás az ára ennek a felismerésnek ! És ahogy érzékelem, a remélt megnyugvás -legjobb esetben is- csak a futó pillanatok ajándéka. Az én esetemben biztosan . . . .

Ara írta...

Futó pillanatokból áll az egész élet. Ezekben - a jelenben - élni adja a megnyugvást, a közép egyensúlyát.