Köszönjük azoknak a létezőknek a segítségét, akik energetikailag hozzájárulnak a művek létrehozásához.


Egyikünk rajzol, másikunk ír. Már kislány korunkban is szerettünk ezzel foglalkozni: rajzolgattunk és írogattunk, kedvvel és örömmel. Aztán mindketten olyan pályára mentünk, aminek nem sok köze volt az íráshoz vagy a rajzoláshoz. Tettük a dolgunkat, éltük a mindennapjainkat, de ekkor még nem ismertük egymást.

Egyszer csak elkezdtünk ébredezni. Mindketten rájöttünk, hogy amiről azt hittük, kitölti az életünket, mégsem tölti ki, és késztetés ébredt bennünk, hogy valami mással tegyük teljesebbé, olyasmivel, ami valami többletet ad a világunkhoz, mert belőlünk fakad, a belső valóságunkat tükrözi. A kezdeti próbálkozások, botladozások után megerősödve, még mindig külön-külön, úgy gondoltuk: megmutatjuk másoknak is, mit tudunk. Közben találkoztunk, majd egymást jobban megismerve barátság szövődött közöttünk, miközben belül növekedtünk, változtunk, alakultunk. Nemrég pedig az ösvények, amelyeken magunkban jártunk, összeértek, eggyé váltak: ráeszméltünk, hogy amit együtt hozunk létre, az valami más minőség, egy közös teremtés. Ám ez nem külön-külön mutat meg bennünket, hanem energiáinkat összehangolva, nekünk egy egységélményt adva.

Itt láthatod azokat az alkotásokat, amik kettőnk közös inspirációiból születtek.


Ha megérint – csak éld át.


KeDo /Csanytelek/ és Ara Rauch /Eger/



2010. március 1., hétfő

ANGYALTÓ

 
Angyaltó

áramló nyugalom kék habú örvénye
pereme kereken gömbölyül köréje
szépséges angyalnép virággá bűvölten
várja a varázsszót fuvallat sem rebben

szivárvány függönye hullik le s alatta
kitárja magát a varázslat csodája
lényegünk kibomlik változik valóvá
emberi angyallá leánnyá fiúvá

tó öble hívogat hűsítő vizébe
hullámot bodorít lilálló mélysége
gyökérről leválva léphetünk te meg én
csendesen csobbanva merülünk könnyedén

szenvedés szétfoszlik fájdalma múltba hull
a jelen megtisztul a jövő kitágul
vízcseppek szikráznak hófehér bőrödön
nevető szemedben tükrözöd örömöm




Nincsenek megjegyzések: